A második európai emlőrák-konferencia résztvevői
több kérdésben megegyezésre jutottak Brüsszelben
2000.szeptember 30-án. Többszáz orvos, tudós és
a fogyasztókat (betegeket) képviselő résztvevő megfogalmazta
a Brüsszeli Nyilatkozatot.egy számítógépes
szavazórendszer segítségével. A dokumentum az
emlőrákkutatásban, a kezelésben, a megelőzésben
és a betegtámogatásban is fontos szerepet játszó
három fő csoport jövőbeni tevékenységét
rögzítette:
- az Európai Rákkutatás és Kezelés Szervezetének
Emlőrákkutató csoportja (EORTC-BCG)
- az Európai Masztológiai Társaság (EUSOMA)
- az Európai Emlőrák Szövetség (Europa Donna)
Remélhetőleg a dokumentumban kiemelt célkitűzések serkentik az emlőrák területén már régóta szükséges változásokat. Az EORTC-BCG és az EUSOMA az emlőrákosokat támogató Europa Donna szervezettel együtt ezekért a célokért küzd, ugyanakkor az európai kormányzatoknál és bizottságoknál lobbizva és mozgósítva a egészségügyi szolgáltató szektort, a tudományos közösséget és a gyógyászati ipart. Ezeket a 2. Európai Emlőrák Konferencia küldöttei által elhatározott teendőket a2002-ben Barcelonában tartandó 3. Európai Emlőrák Konferencián fogják majd értékelni és áttekinteni.
Az emlőrák a leggyakoribb és az európai nők körében legtöbb halálesetet okozó ráktípus. Jelentősége és a sikeres kezelés lehetősége miatt az emlőrák különös figyelmet és erőfeszítést érdemel.
A brüsszeli konferencia a következő megállapításokra jutott:
A Firenzei Nyilatkozatot követően, mely követelte, hogy minden nő eljuthasson jól felszerelt, speciális emlőcentrumokba, a három társaság megalkotta az "Európai Irányelveket", mely pontosan meghatározza az ilyen egységekkel szemben támasztott követelményeket. Ezek az irányelvek a több szakterületet átfogó ún. multidiszciplináris (sebész, radiológus, klinikus, patológus, stb. együttműködését feltételező) és több szakmát egyesítő ún. multiprofesszionális (orvos, ápoló, pszichológus, szociális munkás) klinikák fontosságát hangsúlyozzák.
A Konferencia követeli, hogy a kormányok az említett irányelveknek megfelelő centrumokat létesítsenek, és biztosítsák, hogy ilyen centrumokban diagnosztizálják és kezeljék az emlőrákbetegeket.
Minden ilyen egységnek minőségbiztosító programokat kell kifejlesztenie, hogy adataikat egy közös európai adatbázisban gyűjthessék össze és értékelhessék. A Konferencia kötelez minden egységet arra, hogy az emlőrák betegségre vonatkozó gyakorisági és halálozási adatokat egy közös európai adatbázisba továbbítsa.
Minden nőt informálni kell a mammográfiás szűrőprogramokkal kapcsolatos előnyökről és kockázatokról. Ugyanakkor a Konferencia elismeri a mammográfiás szűrés hozzájárulását az emlőrákhalálozás csökkenéséhez és a kezelési eredmények javulásához.
Minden 50 és 70 év közötti európai nőnek biztosítani kell a minőségi, ingyenes mammográfiás szűrést. A programok azonban nem működhetnek a szűrés által felfedezett elváltozások megfelelő értékelése és kezelése nélkül.
A Konferencia feltétlenül hangsúlyozni kívánja, hogy a minőségbiztosításnak valamennyi tudományterületen folytatott vizsgálódás szerves részét kell képeznie. Felhívja az egészségügyi szolgáltatókat és a kutatást finanszírozó szerveket, hogy többletköltséget biztosítsanak a minőségbiztosítás fedezetére, mintegy olyan ráfordításként, mely a jobb eredményeket szolgálja. A kutatóknak és a klinikai tanulmányok vezetőinek fel kell ismerni annak erkölcsi és tudományos szükségességét, hogy munkájukban minőségbiztosítást alkalmazzanak.
A Konferencia felhívja mindenki figyelmét arra, hogy új eljárások növekvő lehetőséget nyújtanak az egyéni emlőrákkockázat megállapítására. A kutatókat arra ösztönzi, hogy szabványjellegű kockázatértékelő módszereket fejlesszenek ki az európai nők számára.
A genetikai vizsgálat kérdésében a Konferencia véleménye szerint nem minden családi emlőrák anamnézissel, terheltséggel rendelkező esetben magas a kockázat és szükséges a genetikai vizsgálat.
Genetikai vizsgálat csak a megfelelő szakvélemény alapján javasolt.
Amennyiben nem áll rendelkezésre olyan jogi környezet, mely védelmet nyújtana a szociális, gazdasági diszkriminációval szemben, és nincsenek tudományosan megalapozott megelőző intézkedések, mint pl. életstílusváltás, megelőző sebészi beavatkozás, mammográfiás szűrés és/vagy kemoprevenció, akkor nem szabad forszírozni a genetikai tesztek és szakvizsgálatok végzését.
A Konferencia örömmel fogadja páciensek egyéniesített kezelésében tett előrelépéseket, és elismeri a tényt, miszerint a fejlődéshez jelentősen hozzájárult az alapkutatás eredményeinek átültetése a klinikai gyakorlatba.
A Konferencia a következő években támogatni kívánja az emlőrákkutatást. Ennek érdekében jól megalapozott kutatási projecteket szorgalmaz, melyhez biztosítani kell a fagyasztott daganatminták országok közötti szabad áramlását. Felkéri az adatvédelmi jogalkotókat, hogy segítsék a tudományos fejlődést, és ismerjék fel ezen kutatások fontosságát. Valamennyi emlőrák betegtől felvilágosításon alapuló beleegyezés után rutinszerűen kell tumormintákat nyerni.
A randomizált klinikai vizsgálatok képviselik az új terápiák értékelésének leghatékonyabb módját, de egyúttal optimális kezelési lehetőséget is kínálnak. A részvételt akadályozó tényezőket mind a betegek, mind a klinikai orvosok részéről minimálisra kell csökkenteni.
A sajtót, a médiát és az internet szolgáltatókat felkérik a klinikai vizsgálatokban való részvétel fontosságának tudatosítására, amely a legjobb hozzájárulás az orvostudomány fejlődéséhez és a legjobb lehetőség a magas színvonalú orvosi ellátáshoz is.
Az egészségügyi hatóságoknak és a kutatással foglalkozó intézményeknek megfelelő támogatást kell nyújtaniuk a nemzeti és nemzetközi klinikai emlőrák-vizsgálatokhoz.
Brüsszel, 2000.szeptember 30.