A tau erő
Béni Péter, 1033 Budapest, Harang u. 16.IV.13
Érkezett: 2008 szept 14
A tau
erő fogalmához Newton tömegvonzás törvényének egyszerű
transzformálása útján jutok el, mivel abban burkoltan rejtőzik. A
transzformálás azért egyszerű, mert egy adott képlet bővítését, átrendezését,
új típusú változók és állandók bevezetését végzem anélkül, hogy a képlet
sérülne.
![]()
ahol, m az egyes, ill. kettes tömeg, r a
két tömeg távolsága,
gamma pedig a gravitációs együttható, értéke,
dimenziója
= ( 6,674215 ± 0,000092 ) · 10 − 11 
1. lépés. A
képletet átalakítom három tényezős szorzattá, az
alábbi formában.
![]()
2. lépés. A távolságot kifejezem
a fénysebesség értékének
és a távolság
befutásához szükséges idő, az időtáv szorzatával és az így kifejezett
alakját helyettesítem be a képletbe.
r = c o · t r [ m ] rádiusz
tr [ s ] időtáv
co ═ 299 792 458
fénysebesség
![]()
3. lépés. Bővítem a képletet a gravitációs együttható
hányadossal és a fénysebesség negyedik
hatványának hányadosával, mellyekkel a képlet öt tényezős
szorzattá bővül.
![]()
4. lépés. A képletet átalakítom hat tényezős szorzattá a
rendelkezésre álló értékek felhasználásával, azaz, sem nem bővítek, sem nem
egyszerűsítek, ezáltal az alábbi alakot kapom meg.
![]()
5. lépés. Bevezetem a gravitációs együttható és a
fénysebesség köbének hányadosaként a delta jelölést. Lévén ennek
a dimenziója idő
és tömeg hányados,
továbbá csak állandó értékekkel előállított, elnevezem észlelési
állandó-nak.
═ ( 2,47706888
± 0,00003414 ) · 10 − 36
idő konstans
6. lépés. Behelyettesítem az így meghatározott észlelési
állandót az átrendezett alakba, minden lehetséges módon.
![]()
7. lépés. Az észlelés állandója és a tömeg/idő hányados szorzataként a fi-négyzet, azaz a j 2 jelölést vezetem be úgy az egyes, mint a kettes tömeg
indexeire, külön-külön. Mivel ezen kifejezésnek nincs dimenziója, továbbá tömeg és
időtávolság függő, állandósult tömeg esetén csak idő függő, kettős értelemmel
nevezem meg, egyrészt árnyékfaktor-nak, másrészt észlelési szög-nek.
árnyék faktor
észlelési szög
8. lépés. A fénysebesség és az észlelés állandója
hányadosaként a tau, azaz a t jelölést vezetem be. Mivel ennek dimenziója erő
dimenzió, továbbá csak állandó értékekkel előállított, ezáltal ez is állandó,
elnevezem tau-erő
-nek.
═ ( 1,21027097
± 0,00001668 ) · 10 44
tau
konstans erő
9. lépés. Behelyettesítem ez utóbbi jelöléseket úgy az
egyes, mint a kettes indexekre, mellyel elérkeztem a transzformálási
tevékenység végére.
F =
![]()
A
tömegvonzási törvény más alakját kaptam meg, a newtoni alakkal azonos erő
tartalommal, azonban merőben más értelmezéssel.
A
képletben szereplő tau erő a tér állandó nagyságú ereje. Ezen erő a térben lévő anyagra minden
irányból egyenletesen hat. Az anyag létezését ez biztosítja, az égitesteket ez
tartja egybe, ezen alapszik a tömegek közötti kapcsolat.