2. Már elnézést kérek de a Cavendish ingával végzett kisérletek sehogyan sem utalnak arra,
hogy egy ottlevő tömegpontra ható erő most éppen húzó vagy nyomóerő, tehát ez a kérdés nem releváns.
Ugyanúgy lehet nyomóerő is és akár vonzóerő is lehetne ha ez a vonzás fizikailag egyáltalán lehetséges. De
gondolom nincs elképzelése arról, hogyan működne egy vonzóerő abban az esetben ha a tér
A tér matematikai fogalom, NEM anyag. A tér annyi dimenziós ahogy definiáljuk, de a tér leírásához elég 3 dimenzió.
Az idő NEM mosható össze a tér 3 dimenziójával, mert az egyik alma a másik körte. Az idő ugyanis események egymásutániságát jelenti üres, és nincs benne
erőtér
Az erőtér fizikai fogalom, ANYAG. A vákuumot kitöltő gravitációs erőtér valószínűleg azonos a sötét energia fogalmával, sugárzás jellegű és ez a térben legalább c x c = c2 sebességgel mozog.
A nullponti energia, éter vagy kvantum vákuum fogalma is nyilván szorosan összefügg vele.
3. "hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek."
Megint nem a lényeget érintő kérdés, mert a bolygók sem érzékenyek arra, hogy az őket érő erővektor az
most éppen nyomó, vagy netalán húzóerő lenne. A Kepler törvények például semmiben sem változnak, és természetes, hogy rakétákkal eltaláljuk a Jupitert, mert ebben nincs hiba.
A kérdést nem így lehet eldönteni, mert az összes olyan helyzet amikor mindegy, hogy az erővektor húz vagy nyom, a kérdés eldöntésére nem alkalmas.
Üdv, János
Dear W,
köszi a hozzászólást, és igen, csaknem mindenki így képzeli, csak az az apró hiba ezzel, hogy
Einstein (1916) a tiszta, üres, matematikai vákuum teret hajlítgatja, és ezáltal termeli az erőt amely a testeket gyorsítja. Az ellenkező esetben, ha a gravitációs energiamező
A DVAG (Dark energy, Vacuum energy, Aether Gravity) Nyomó Gravitációs Erőtér tulajdonságai (nem szentírás..)
1. Homogén gravitációs mezőbe tömeget helyezve kelti az általunk ismert gravitációs erőt azáltal, hogy a sugárzás egy részét a tömeg elnyeli.
2. Áthatolóképessége a neutrínókéhoz hasonló, nagyon nagy.
3. Energiája nagyon nagy, így ha frekvenciája van az is irdatlan nagy.
4. A természet legerősebb hatóereje.
5. Sebessége valószínűleg sokkal nagyobb mint c, inkább c2 körüli
6. Vezeti és fenntartja valahogy a fényt
7. Működteti az atomokat. Nélküle az atomok megállnának, megsemmisülnének, vagy valami hasonló.
8. A homogén gravitációs mező valamiféle zavara keltheti a mágnességet.
9. Rendelkezik a sötét energia tulajdonságaival (az antigravitációs hatásra gondolok)
10. Valószínűleg rendelkezik a kvantum vákuum tulajdonságaival.
11. Valószínűleg gravitonokból áll.
12. Fekete lyuk közelében abba befelé áramlik, sodorva magával mindent ami az útjában van, tömeget, fényt mindent, mivel ő az anyagi világ hordozója. kitölti a vákuum teret, csak ekkor tudhatjuk manipulálni a "teret", és ennek lehet eredménye a LÁTSZÓLAGOSAN görbült tér. Ez a látszólagos térgörbület egy okozat, és nem pedig ok. Ha a vákuum tér nem tartalmazza a gravitációs energiamezőt (= üres), akkor teljesen nevetséges dolog hajlítgatni a semmit...
Ezekután nincs szükség a
szingularitás
A fekete lyukak középpontjában szokás szingularitást feltételezni, de ez egy téveszme. Valószínűleg azon a tévedésen alapul, hogy vonzó gravitáció feltételezése esetén a fekete lyuk eseményhorizontján átlépve és a középpont felé haladva a gravitáció minden határon túl nő.
Csakhogy a fekete lyukban nem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: a középpont felé haladva a gravitációs erő csökken, csak a nyomás nő. Ha a középpontban erő hatna, akkor az az ott lévő tömeget az eredő erő irányában gyorsítaná.
Szingularitás bevezetésére tehát még vonzó gravitációs modellben sincs szükség.
Nyomó gravitáció feltételezése esetén pedig végképp semmi szükség a szingularitás bevezetésére, mert a fekete lyuk közepén lévő nyomást a külső tér (az univerzum) csaknem állandó gravitációs nyomóereje szabja meg, és ezért nem nő a végtelenbe.
Csak a vonzó gravitáció esetén szükséges feltételezni, hogy az Univerzum egyetlen pontból, a semmiből keletkezett (ezzel nem tagadom az Ősrobbanás elméletet!),
a kozmológusok kénytelenek feltételezni a fénysebességet sokszorosan meghaladó sebességű felfúvódást.
Kínjukban kénytelenek feltételezni valamiféle antigravitációt az univerzum távoli vidékein, persze nem itt.
A gravitációt pedig abszurd módon úgy képzeljük el, hogy a föld anyag által kibocsátott graviton egy kampós végű bot, amely igen igen távolra utazik, majd a kampójával elkap egy másik útjába eső tömeget és egészen a földig visszahúzza. (Nem tovább, csak pontosan idáig.) Hát ez akkora hülyeség, hogy még magam is elalélok.
Vagy, hajlítgatjuk a teret. Nem. Ez csak a látszat..
A valódi ok a következő: a gravitációs (quantum field (1926), nullponti energia stb) energiamező állandóan áramlik a barionos anyagba, (atomok, bolygók, csillagok stb) folytonosan hevítve azt.
Ezt a legkönnyebben a fekete lyukak esetében érthetjük meg. A gravitáció a fekete lyukba áramlik, az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó fény látszólag megáll, hasonlóan a pisztránghoz amely a folyóval szemben úszik.
Minden más anyag is a gravitációs térrel együtt sodródik befelé a fekete lyukba. Ugyanúgy, mint ahogy a porszívó beszívja a levegőt és a piszkot.
De azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a porszívó körül meggörbült a tér?
Janos
Kedves Zoltán, hálásan köszönöm, hogy figyelemre méltattad művemet,
az én logikám az: a Hubble ellát 13 Gfényévnyire a Nagymedve irányában. A távcsövet elfordítva a déli félteke irányába szintén kb ilyen távoli galaxisokat látni. Ha a világegyetem egy robbanásfélével keletkezett, végülis mindegy, hogy hol történt ez a robbanás, a robbanás helyéről el kellett jutnia arra a helyre ahol 13 Géve kibocsátották a fényt a galaxisok. Ehhez szerinted nem kellett idő??? Aztán 13 Gévig jött a fény. Esetleg úgy képzeled, hogy a robbanás pillanatában a galaxis vagy kvazar már ott termett ahol most látjuk, tehát 13 Gfényév távolságban?
Saját magad állítod: "Mi most, annak az objektumnak azt az allapotat latjuk
amilyen 13 milliard evvel ezelott volt." Igen
Viszont:
"Hogy eppen milyen iranyban latjuk - az nemigen ad informaciot sem arra,
hogy 13 milliard evvel ezelott pontosan hol volt, sem arra hogy jelenleg hol van."
Már, hogy a fenébe ne arrafele legyen a galaxis amerre látjuk, talán ugy véled, hogy a Nagymedve-ben látjuk a galaxist és az mondjuk a Carina irányában van (volt 13 Géve) valójában? Na ez aztán a logikátlan. (a mai helyzetét persze, hogy nem tudjuk, mászkálhat, megsemmisülhetett tegnap, valószínűleg összeolvadt egy másik galaxissal etc)
A tér különben nem görbe. Csak görbének látszik. Ez egy tünet. De semmiképpen sem jelenti azt, hogy a látott galaxis nem ott van (pontosabban volt 13 Géve) amely irányból a foton becsapódik az űrtávcsöbe.
Elég jól megkülönböztethető az a fény amely gravitációs lencsehatás miatt elhajlott, a többi, normális képet mutató és jól leképezhető galaxis fényétől.
Az Andromeda galaxisról: én nem azt állítom, hogy 13 Gév kellett a pozició elfoglalásához, hanem, hogy LEGALÁBB 13G év kellett. Az andromeda azért nem jó példa, mert valószínűleg nem a föld, vagy a tejút mostani poziciója a Nagy Bumm helye a térben, magyarul nem itt van a világ közepe (az most mindegy, hogy valahais megtudhatjuk e merrefele volt az ősrobbanás)
De tételezzük fel hogy itt volt. Vegyünk 2 galaxist, az egyik az andromédában, a másik legyen vele ellentétes térfélen, mondjuk a centaurusban, ugyanígy kb 2 millió fényévre tőlünk (vagyis köztük a távolság 4 millió fényév). Ha itt keletkeztek egy robbanással, vajon mennyi idő kellett, hogy a jelenlegi helyükre érjenek? Ha fénysebességgel mennek, akkor éppen 2 millió év kellett hozzá. Most kibocsátanak egy fénysugarat a föld felé. 2 millió év múlva majd meglátjuk, hogy hol voltak ma. Na persze ez csak az én szerény véleményem.
(Ha nem itt keletkeztek, hanem bárhol máshol, akkor szerinted mennyi idő kell, hogy egymástol 4 millió fényév távolságra eljussanak?)
Az atom kibocsát egy gravitont, vagy mit, de valamit vélhetően kibocsát, hiszen ő okozza a vonóeröt, a térben nincs semmi, ez a graviton amint megtalálja a másik atomot azt megkéri, hogy jöjjön vele vissza. De közben egy másik irányban is ki kell bocsátania egy gravitont, vagy mit, mert amarra is lehet hogy van egy atom. Na most ha már kibocsátottál egy egy gravitont vagy mit a tér összes lehető irányában, akkor gyorsan kezdheted elölről, nehogy az előbb elfogott atom meggondolja magát és köszöni szépen visszamenjen a helyére. És ez az egyetlen egy atom már ezt csinálja amióta a világ világ. Nem fogy el az atom. Nem elég, hogy magától megy, még folyamatosan sugároz is.
Üdv, János
nem világíthat az égbolt (láthatóban)
nincs itt semmilyen paradoxon
DE NEM JÁR GYORSABBAN !